MI A KÜLÖNBSÉG EGY "HÜLYE" TSZ ELNÖK ÉS EGY MAI POLITIKUS KÖZÖTT ?
Mielőtt elemezném a különbséget, előzetesen csak annyit : a TSZ elnök tudta, hogy neki úgy kell összeállítani a termelési-értékesítési tervét, hogy minden tagnak jusson értelmes munka és abból meg tujon élni, ha szorgalmas fel tudjon építeni egy házat az új soron, gyerekét tudja taníttatni.
/Előzményekről röviden :A 45 utáni rendzerváltás terheinek nagy része a parasztságra hárult. Biztosítani kellett a városok élelmezését, a megszálló csapatok ellátását és a sikertelen "doni kaland" miatti hadisarc árúalapját. /ezt, még 68-ban is!!/ Lesöpörték a padlását is, a "kulákok" földjét elvették, majd 57 után megtörtént a kényszer TSz-esítés. Azonban a 60-as évek végére beindult egy virágzó mezőgazdaság kialakulása. A nagyüzemi földek mellett a Háztájik, majd a melléküzemágak rendszere építkező élhető falvakat eredményezett. A falu közösségek megerősödtek, új-sorok épültek, kultúrházak, sport körök alakultak, épültek..../
Minden TSZ elnök tuda, hogy a legegyszerúbb, talán leg- termelékenyebb lenne, ha : gépesített nagy táblákon gabonaféléket, alapanyagokat termelne, Ehhez egy mezőgazdász, néhány traktoros és gépek kellettek csak.. és dőlt volna a pénz... De neki megélhetést, lehetőleg a legjobb megélhetést kellett biztosítani a TSZ tagoknak a falunak., Tehát olyan termelési tervet kellett össze állítania amelyik HASZNOS munkát biztosít az embereknek. Tehát megfelelő arányban kellet lennia a magasan gépesített és a sok élőerőt igénylő tevékenységnek.
A tagok jobb életkörülményeinek megteremtéséhez jelentősen járult hozzá a HÁZTÁJI. Ebben is fontos szerepe volt a TSZ-nek.. A növénytermesztésben a TSZ gépei végezték a talaj előkészítést, és ahol lehetett a vetést... majd betakaratásnál is ha kellett a Tsz gépei segítetek. Ezen kívül sok helyen biztosította a vetőmagot és az értékesítést is... ma mindehhez banki hitel kell. Az állattenyésztésben a növendékállatokat és az értékesítést vállalta. A tagokra a"ház körüli" élő munka és a szaktudáa alkalmazása maradt. /// és volt a tehénke, baromfiudvar, a közösségi legelő, tele állatokkal... ///
Valahogy ilyen ember centrikusan kellene vissza állítani az élhető falut, az élhető vidéket. Ma elsősorban a külföldi ipar számára termel alapanyagot a magyar mezőgazdaság, ezt ösztönzia a támogtási rendszer is... Legyen minél nagyobb földed, termelj magasan gépesített ágazatban - a külföld részére alpanyagot. Így alakultak ki egykoron a gyarmati monokultúrás ültetvények is.... ennek következménye a vidék leszakadása, a mélyszegénység kialakulása. (csupán a felső tízezer gyarapszik) A mélyszegénységbe taszítottak nem járulnak hozzá a nemzet felemelkedéséhez, inkább kiadást jelentenek..
Immár 30 éve nem képesek politikai vezetőink megtervezni a leszakadt, munknélküvé, szegénnyé tett körzetek élhetőé tételét. A segélyezés mértékéről és módjáról vitatkoznak, licitálnak egymásra. Értelmes, megélhetést nyújtó munkát kellene biztosítani. Ez az egyre leszakadó tömeg, csupán "terhet" jelent a gazdaságnak, terheli az államot, holott megteremthetné a saját megélhetésének költségeit, hozzá járulhatna a nemzet fejlődéséhez. Kidolgozott célok és módszerek nélkül a "felzárkóztatásra" fordított száz milliárdok csupán az ügyeskedőket gazdagítják. Pedig ez az a tartalék ahonnan a munkaerő szükségletet ki lehetne elégíteni, csak ehhez megfelelő oktatást, nevelést stb kellene biztosítani, hogy ne eltartottak, hanem a társadalom hasznos tagjaivá legyenek...
Az össze-hasonlítás magáért beszél.